Paraziták méhsejtben. A szarvasmarha szalagféreg parazitizálja. Férgek bika szalagféreg kezelés
Leírása[ szerkesztés ] Varroa atka egy méh lábán pásztázó elektronmikroszkóp alatt Egy ázsiai méhatka hasi oldala, négy pár lábbal. A kinyújtott első pár láb tapogatóként szolgál. Az első pár láb között az atka szájszerve látható Ázsiai méhatka, aminek egy krajnai méh leharapta a lábait.
A Wikimédia Commons tartalmaz Méhtetűlegyek témájú kategóriát. A méhtetűlegyek Braulidae apró, zömök, szárnyatlan legyek, világszerte alig fajuk ismert, valamennyi méhek kommenzalistája vagy kolónia-parazitája.
Fajok[ szerkesztés ] A Kárpát-medencében a vaksi méhtetű Braula coeca elterjedt faj, testhossza mintegy 1,5 mm. Az imágók a háziméh Apis mellifera fején és torán tartózkodnak, és annak szájszerveiről lopnak táplálékot. Lábuk fésűjével és tapadónyúlványaival kapaszkodnak.
Legtöbb az anyán kapaszkodik, gyakran is, de megszállják a dolgozókat és a heréket is. Nagyon fürgék, még ugrani is tudnak. A lárvák a fedélben alagutakat fúrnak és ott virágporral, viasszal táplálkoznak.
Mivel a kifejlett méhtetű már nem tudja átrágni a viaszt, bebábozódás előtt a nyű lyukat rág kifelé. A méhcsaládban nyár végén-ősszel él a legtöbb méhtetű.
Csak akkor válik fontossá, ha elszaporodik, mert akkor annyira eleszik az anya táplálékát, hogy alig bír petézni, és télen valószínűleg el is hal. Paraziták méhsejtben már ritkán okoz paraziták méhsejtben, mert az atka elleni szerek a vaksi méhtetvet is irtják.
Lehet pusztítani dohányfüsttel. Hasznos a fedelek lebontása paraziták méhsejtben, amikor még új fedelet tudnak építeni a méhek.
Paraziták: Típusok, megelőzés és kezelés
A kámfortól vagy a naftalintól elkábulnak; ebből grammot tolnak be este egy papíron a kaptárba. Reggel a papírt kiveszik, és a lehullt élősködőket elpusztítják. Ezt napig ismételni kell.
Irodalom[ szerkesztés ] 1. Delyné Draskovits Á, Papp L Taplólegyek — Gabonalegyek, Odiniidae — Chloropidae. Papp L Family Braulidae, p.
In: Soós Á, Papp L. Volume Akadémiai Kiadó, Budapest. Rózsa L Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja.
Medicina, Budapest.
