134/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelisségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról
2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
1959. évi IV. törvény (részlet a Ptk-ból) XLV. fejezet: A biztosítás

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről

2001. évi CVIII. törvény - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről

Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban az alábbi törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: a) a Magyar Köztársaság területéről nyújtott, valamint a Magyar Köztársaság területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra; b) az a) pontban meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybevevőnek, illetve szolgáltatónak minősülő természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre. [(2) Az (1) bekezdés a) pontjának második fordulata nem terjed ki az Európai Unió tagállamainak területéről nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra.] (3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetőleg egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását. (4) E törvény hatálya nem terjed ki az e törvényben meghatározott magánjellegű kommunikációra.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában: a) Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje; b) Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása; c) Európai Unió tagállamainak területéről nyújtott szolgáltatás: az Európai Unió bármely tagállamának területén lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás; d) Igénybevevő: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást vesz igénybe; e) Információ: bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e; f) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá; g) Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, melyről a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján valószínűsíthető, hogy magyarországi igénybevevők számára kívánják elérhetővé tenni; h) Magyar Köztársaság területéről nyújtott szolgáltatás: a Magyar Köztársaság területén lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás; [i) Szabályozott szakma: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 25. §-a (4) bekezdésében megjelölt szakma;] j) Ellenszolgáltatás: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, az igénybe vevőt pénzben vagy más formában terhelő kötelezettség; k) Szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet; l) Közvetítő szolgáltató : az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely la) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférés-biztosítás); lb) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás); lc) az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás); ld) információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás); m) Magánjellegű kommunikáció: az elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű szolgáltatás útján történő önkéntes és kölcsönös üzenetváltás - ideértve az ilyen üzenetváltás útján kötött szerződéseket is -, és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával közzétett információ, amennyiben az információt nem üzleti, gazdasági, kereskedelmi vagy közhasznú tevékenységhez, illetve közfeladat ellátásához kapcsolódóan teszik közzé.

Az előzetes engedélyezést kizáró elv

3. § (1) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatást bármely természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet végezhet. (2) Az (1) bekezdés nem érinti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást képező tevékenységre egyébként jogszabály által előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget. [3/A. § (1) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad áramlása Magyarország és az Európai Unió egyéb tagállamai között, továbbá az azokat nyújtó szolgáltatók tevékenységének megkezdése és folytatása külön jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. (2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak az Európai Unió tagállamából Magyarországra történő szabad áramlását korlátozni szándékozó hatóság az intézkedés megtételét megelőzően tájékoztatni köteles az Európai Bizottságot, valamint megkereséssel fordul az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához a tagállamban letelepedett szolgáltatóval szembeni intézkedés végett. Amennyiben az Európai Bizottság nem tesz ellenvetést, továbbá a megkeresett tagállami hatóság nem intézkedik időben, vagy nem megfelelő intézkedést tesz, a hatóság végrehajtja az intézkedést. (3) Sürgős esetben a hatóság eltekinthet a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségektől. Ez esetben a foganatosított intézkedést haladéktalanul közli az Európai Bizottsággal, valamint a tagállami hatósággal a sürgősséget megalapozó körülmények megadása mellett. (4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak a bírósági eljárásokban.

Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás

4. § (1) A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon magyar nyelven közzétenni legalább az alábbi adatokat: a) a szolgáltató nevét, amennyiben a szolgáltató nem természetes személy, a képviselőjének nevét is; b) a szolgáltató lakcímét, székhelyét, telephelyét; c) a szolgáltató elérhetőségeit, különösen az igénybevevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét; d) amennyiben a szolgáltató tevékenységének végzéséhez jogszabály nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő, a szolgáltatót nyilvántartásba vevő hatóság megnevezését és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát; e) amennyiben a szolgáltató tevékenysége jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt a jogszabály megjelölésével, a felügyeleti hatóság megnevezésével és elérhetőségével; valamint a felügyeleti hatóság engedélyének számával; f) amennyiben tevékenységére szakmai vagy etikai előírások irányadóak, az azokra való hivatkozást elérhetőségük megjelölésével; g) a szolgáltató adószámát; h) amennyiben a szolgáltató valamely - az adott szolgáltatással összefüggő - szakmai kamara tagja, annak megnevezését; i) amennyiben természetes személy szolgáltató vagy a szolgáltató szervezet tagja vagy vezetője - az adott szolgáltatással összefüggően - ilyennel rendelkezik, tudományos vagy szakmai fokozatát és megszerzésének helyét; j) amennyiben a szolgáltató minősítését vagy akkreditációját törvény írja elő, a minősítő, illetve akkreditáló okirat adatait, elérhetőségét; k) az adott szolgáltatáshoz kapcsolódóan a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 8. §-nak megfelelő tájékoztatást. (2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellenértékhez kötését és ellenértékét, valamint az ellenérték teljesítésének módját a szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tenni oly módon, hogy a tájékoztatás tartalma egyértelmű és közérthető legyen. Különösen tájékoztatni kell az igénybevevőt arról, hogy az ellenérték tartalmazza-e a szolgáltatást terhelő közterheket, illetve az igénybevevőhöz történő eljuttatás minden költségét. (3) A szolgáltató köteles általános tájékoztatást adni az alkalmazott információs rendszerek biztonsági fokáról, a felhasználó számára kockázatot jelentő tényezőkről és az általa megteendő óvintézkedésekről.

Az elektronikus úton kötött szerződésekre vonatkozó szabályok

5. § (1) Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó ajánlat elküldését megelőzően a szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybevevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben, a 4. §-ban, valamint egyéb jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségén túlmenően az igénybevevő ajánlatának elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybevevőt: a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni; b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről; d) a szerződés megkötésének, valamint a szerződésnek a nyelvéről; e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető. (3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybevevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől.

6. § (1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybevevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását ajánlatának elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen eszköz hiányában az igénybevevő nyilatkozata nem minősül ajánlatnak. (2) A szolgáltató köteles az igénybevevő ajánlatának megérkezését az igénybevevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybevevő ajánlatának elküldésétől számított 48 órán belül nem érkezik meg az igénybevevőhöz, az igénybevevő ajánlati kötöttsége megszűnik. (3) Az ajánlat és annak visszaigazolása akkor tekintendő a másik szerződő félhez megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. (4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybevevő közötti szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, ha erről megállapodtak. (5) Az (1)-(2) bekezdések rendelkezéseit, valamint az 5. § (1) és (2) bekezdéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján létrejött szerződések esetén.

A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége

7. § (1) A szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információval okozott jogsérelemért, illetve kárért. (2) A közvetítő szolgáltató nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett, jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, illetve kárért, amennyiben eleget tesz a 8-11. §-okban meghatározott feltételeknek, és úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (3) A 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 2. § lb) - ld) pontjaiban meghatározott közvetítő szolgáltató a (2) bekezdésben említetteken túlmenően akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett, jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, illetve kárért, ha lefolytatja a 13. § szerinti eljárást, és úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (4) A közvetítő szolgáltatónak a (2)-(3) bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság vagy hatóság útján érvényesítse. A közvetítő szolgáltató pervesztessége esetén a pernyertes jogosult perrel kapcsolatos költségeinek megfizetésére nem kötelezhető, a pervesztes közvetítő szolgáltató perrel kapcsolatos költségeit pedig a pervesztes jogsértő köteles megfizetni. (5) A közvetítő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információ tartalmát, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak. (6) A közvetítő szolgáltató nem felel az információ eltávolítása vagy hozzáférés nem biztosítása révén keletkezett kárért, amennyiben a 7-11. § vagy 13. § szerint járt el.

8. § (1) A 2. § la) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel a továbbított információ tartalmával okozott kárért, ha a) nem a szolgáltató kezdeményezi az információ továbbítását; b) nem a szolgáltató választja meg a továbbítás címzettjét, és c) a továbbított információt nem a szolgáltató választja ki, illetve azt nem változtatja meg. (2) Az információtovábbítás és a hozzáférés (1) bekezdés szerinti lehetővé tétele magában foglalja a továbbított információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolását is, amennyiben ez kizárólag az információtovábbítás lebonyolítására szolgál és az információt nem tárolják hosszabb ideig, mint az a továbbításhoz szükséges.

9. § A 2. § lb) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolásával okozott kárért, ha a) a szolgáltató nem változtatja meg az információt; b) a tárolt információhoz való hozzáférés megfelel az információ hozzáférésével kapcsolatban támasztott feltételeknek; c) a közbenső tárolóban az információ frissítése megfelel a széleskörűen elismert és alkalmazott információfrissítési gyakorlatnak; d) a közbenső tárolás nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát; és e) a szolgáltató haladéktalanul eltávolítja az általa tárolt információt vagy nem biztosítja az ahhoz való hozzáférést, amint tudomást szerzett arról, hogy az információt az adatátvitel eredeti kiindulási pontján a hálózatról eltávolították, vagy az ahhoz való hozzáférés biztosítását megszüntették, illetve, hogy a bíróság vagy más hatóság az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását elrendelte.

10. § A 2. § lc) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az igénybe vevő által biztosított információ tartalmával okozott kárért, ha a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti; b) nincs tudomása olyan tényről vagy körülményről, amely valószínűsíti, hogy az információval kapcsolatos magatartás jogellenes, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti; c) amint az a) és b) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról, vagy a hozzáférést nem biztosítja.

11. § A 2. § ld) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ 2. § ld) pontja szerinti hozzáférhetővé tételével okozott kárért, ha a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti; b) nincs tudomása olyan tényről vagy körülményről, amely valószínűsíti, hogy az információval kapcsolatos magatartás jogellenes, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti; c) amint az a) és b) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról.

12. § A 10-11. §-ok rendelkezései alapján a szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha az igénybevevő a szolgáltató megbízásából vagy utasításai alapján cselekszik.

Értesítés a jogsértő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásról

13. § (1) Az a jogosult, akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, előadásán, hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ sérti (a továbbiakban: jogosult), teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a 9-11. §-okban meghatározott szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására. (2) Az értesítésnek tartalmaznia kell: a) a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínűsítő tények megjelölését; b) a jogsértő tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat; c) a jogosult nevét, lakcímét, illetve székhelyét, telefonszámát, valamint elektronikus levelezési címét. (3) Amennyiben a jogosult meghatalmazottja útján jár el, az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítéshez az értesítési-eltávolítási eljárásban való képviselet ellátására feljogosító teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást is csatolni kell. (4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 12 órán belül a szolgáltató - a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybevevő (a továbbiakban: érintett igénybevevő) 3 munkanapon belül történő írásbeli tájékoztatása mellett - köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen

Vissza a főoldalra