Erő és parazita
Kilenc műteremből - Kapitány András: Parazita Kapitány András egy apró erdélyi faluban született, onnan került Budapestre a rendszerváltás táján, itt végezte el a Képzőművészeti Főiskolát.
A közelmúltban New Yorkban telepedett le.
Előkészületek[ szerkesztés ] A film ötlete ban született meg.
A helyváltoztatások, alkalmazkodási kényszerek, a kulturális és nyelvi különbségek leküzdése bölccsé tette: a nagy rendszerekbe személyes tapasztalatain keresztül lát bele. A klasszikus tudósokhoz csillagász, fizikus hasonlóan Kapitány egyszerre mikroszkopikus alapossággal és madártávlatból vizsgálja a világot.
Кольцо снова блеснуло на солнце. Женщина отвернулась. Танкадо, задыхаясь и не в силах произнести ни звука, в последней отчаянной надежде посмотрел на тучного господина.
Leképezi, vászonra viszi, digitálisan is rögzíti a mindenséget mozgató rendszereket. Már gyermekként, kaszáló apját nézve, elbűvölte a zuhanó szalmaszálak rendje.
Tartalomjegyzék
A rombolva építkezés gondolatkörére épül a kiállítás címéül választott 'parazita' kifejezés. A parazita egy élősködő, amely egy már felfazas okai, kialakult rendszerben kezd élni, és át is alakítja azt, de nem rombolja le teljesen.
- Élősködők (film) – Wikipédia
- Худоба и неловкость подростка бесследно исчезли.
Képtelen önálló életre, függő viszonyban van azzal az életformával, amelyikre rákapcsolódik. Mérete apró, szinte észrevehetetlen, mégis folyamatosan átlényegíti a környezetét. Piciny fizikai vagy digitális réseken jut be az idegen formába, melyet aztán kedvére alakít, hogy hosszabb távon táplálkozhasson belőle.
Navigációs menü
A művész erő és parazita szerint az alkotó is függő viszonyban van más művészekkel. De vajon nem létezik tiszta forrás, olyan erő, amely másoktól független, és ami az alkotás egyedisége felé irányítja a művészt?
10 GYILKOS PARAZITA, amikhez képest a horrorfilmek gyerekmesék
Mennyiben része az ember és környezete Kapitány munkáinak? Elgondolása szerint szintetikus, üvegszerű világunknak csak látszatra főszereplője az ember.
Amit a vásznakon láthatunk, az mind az alárendeltségünk tükörképe.
Mégis, hová tűntünk, mivé lettünk? Újra el tudjuk-e foglalni méltó poszter paraziták az univerzumban, s talán a vásznon is?
Ráadásul a csomópontokból induló hártyák — »parazita felületek« erő és parazita növesztése … olyan kísérlet, mellyel Kapitány a kortárs építészet up-to-date irányait találja telibe.
Low-tech felhőkarcoló vagy high-tech wetware élőlény?
Вы временно заблокированы
A léptékét nehéz követni, nem tudjuk, hol van a fent és a lent. A kristályos-organikus képződményeivel Kapitány András visszatér a számítógépen kívüli világba, és a fizikai törvények által meghatározott anyagiság formavilágát, kifejezésmódját keresi.
Önmagát a jövő építészeti formanyelvét kutató művészként határozza meg. Szoborszerű építményeinek pedig különös aktualitást ad, hogy azok a rendezetlen struktúrákban kialakuló felületosztás kérdéskörét járják körül. A rendezetlen struktúrák és a felületosztások a digitális építészeti kutatások egyik fókuszában vannak … A képernyőn létező szimuláció visszaültetése a valóságba azonban nagyon költséges játék.
Kapitány András … megfordítja a játék menetét és újra a valós anyaggal kísérletezik digitális anyag helyett — és a kísérleteket szeretné majd digitalizálni.
A legújabb tesztek.
Újból felmutatja az utat, amellyel a digitális világon kívüli módszerekkel, a természet alakításával álmodhatjuk meg, hozhatjuk létre épített környezetünket. Sajnálatos módon erő és parazita felvilágosodás forradalma megtorpant a természettudományok kapuinál, soha nem érte el azt a területet, erő és parazita pedig ma már egyre fontosabbá válik, nevezetesen az egyén és az emberi társadalom működését.
Embertársaink viselkedésében a nap mint nap paraziták cseresznyében események sorozata ma erő és parazita titokzatosnak és érthetetlennek látszik, mint a tizenötödik században a csillagok mozgása.
Máskor pedig úgy tűnik, hiába vagyunk szabadok döntéseinkben, életünk jó részét mégis mintha egy automata vezérelné. A kockadobást vagy a tombolát el is felejthetjük mint életünk metaforáit. Gondoljunk magunkra úgy, mint automata vezérlésre kapcsolt, álmodó robotokra, és sokkal közelebb kerülünk az igazsághoz. Barabási nem lepődik meg azon, hogy a művészek egyre inkább hálózatokban gondolkodnak, hiszen szerinte a művészet nem más mint a tudományos nyelvhez hasonló nyelv, ami természetünket, környezetünket, társadalmunkat írja le.
Markovits Éva, a kiállítás kurátora a kiállítás kísérőrendezvénye:.
